Az értékes, vörös erezetű levélzöldséget már az időszámításunk előtti ötödik században ismerték és fogyasztották. A mángold íze a spenóthoz hasonló, de valójában a répafélékhez tartozik, és a cékla a legközelebbi rokona.
Igen kalóriaszegény zöldség – 175 gramm elfogyasztása mindössze 35 kalóriát jelent, A-, C-, B- és E-vitaminban, magnéziumban, mangánban, káliumban, vasban, emellett igen magas az étkezési rosttartalma, és a proteinnek, a kalciumnak, a réznek is nagyon jó forrása. Mindennek köszönhetően segíti az anyagcserét, természetes vízhajtó hatással rendelkezik, a kutatók emellett az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében is fontos szerepet tulajdonítanak neki.
Segít megőrizni a csontok egészségét, támogatja az idegrendszer és az izmok működését, óvja a szemet és a bőrt, csökkenti a koleszterinszintet, megerősíti az immunrendszert, valamint szabályozza a vérnyomást és a szívműködést. Szerepet játszik a szabadgyökök semlegesítésében, lassítja az öregedéssel járó hanyatlást, emellett szabályozza a vércukorszintet, így csökkenti az étvágyat, és fogyasztása előnyös a cukorbetegek számára is.
A benne található mangán segít a fehérjéből energiát és szénhidrátot előállítani, emellett a zsírsavak szintézisében is kulcsfontosságú. A mángold számos módon elkészíthető: olaszos tésztákhoz a leveleket párolva, a spenóthoz hasonlóan készíthető el, de a spenóthoz hasonlóan, főzelék is készíthető belőle. A leveleket húsgombócokkal tölthetjük, a töltelék a töltöttképoszta töltelékéhez hasonló módon készíthető. A szárakat sokan eldobják, pedig a spárgához hasonlóan kiváló köret lehet. Főzhető, párolható, reszelt parmezánnal ízesíthető. A passzírozott leveleket fagyasztva tartósíthatjuk. A mángold ízéből, vitamintartalmából jegesedés hatására semmit sem veszít.
A dekoratív, színes erezetű zöldség díszkertben is szépen mutat.
magyarno.com